tűzép a kertben

  Szeretném bemutatni az udvart. Jelenlegi állapotát, ami tulajdonképpen egy tűzépnek felel meg. Ami látható "rendezettség" az annak oka, hogy ezek az anyagok a házból lettek kibontva. Mindennek megvan a helye a "fejemben", csak bemutatom hogy jelenleg mi a helyzet, és folyamatosan közlök képeket és írásokat, hogy mi van alakulóban...

konyha

  Nagy álmom vált valóra ezzel a konyhával. A ház még sehol sem volt, mikor a fejemben megszületett, hogy én gerenda vázra akarom felépíteni a konyhámat, persze saját munkával, és akár újra felhasznált anyagokkal. Nagy fejfájást okozott a csempe kiválasztása, mert a csempe nem gyakran cserélt elem, jó döntést kellett hozni. Szerintem jó választás volt. Már írtam egy másik bejegyzésben, hogy a matt színeket akartam, ellenben a csempe pont hogy "mázával" hatásos, egy kis ellensúlyozás talán. Azért is jó ez  "mázas" csempe, mert a konyhával egy térben levő nappaliban a cserépkályha is fényes felületű. A sok barnát (gerendák, nyílászárók...) és fehéret (falak...) egy kicsit megbolondítva lett a klasszikus "paraszti" színeket használva zöld, kék és "tojásfehér" kombinációja. Ami még "feldobja" az a felülete. Nem sima, hanem hullámos, a fényt nagyon szépen megtöri... 
  Az első képek még nem a végleges állapotokat mutatják, és "káosz" is jelen van, de egy kis támpont a többi bejegyzés elképzelése gyanánt...

Tea szekrény

  Jobb nevet nem tudtam neki adni, mivel tényleg teákat tartunk benne. Végre a tea is a helyére került, eddig csak úgy "elvolt" a konyhában. Nem újdonság, de ez is csupa maradék anyagból készült, persze a pántot kivéve. A képek nem sokat árulnak el, de ha készen lesz az egész konyha akkor majd érthetővé válik mi hol is van...

  Nem írok adatokat, mert itt minden pont "passzolósra" lett készítva. Mondjuk úgy csináltam, hogy a felhasznált maradék "deszkákon" minél kevesebbet kelljen alakítani, úgyhogy nagyban ez határozta meg a méreteket...

tikverőzés

   Hamvazószerda előtti húshagyó kedd van mögöttünk, ami a mohai tikverőzés napja minden évben. Akit érdekel nézzen utána, nálam biztosan többet tudtak mások elmesélni erről a hagyományról. Családom számára ez az első tikverőzés amin "túl vagyunk", és biztosítok mindenkit, hogy a tél el lett temetve... 

konyhaszekrény

   A konyha idestova 3 éve készül, igazából idő hiány okán halad ilyen lassan a munkálat, de közben legalább volt idő az ötleteket megemészteni. Ez a szekrény viszont hamar megvolt. El kell mondjam, hogy az ajtaja ennek is maradék anyagból készült, és pont ezért került rá kötélből a "díszítő" elem, ugyanis a deszkákon ott furatok voltak. Első gondolatom az volt, hogy majd lecserélem őket, de miért is? Úgyhogy maradt, és így oldottam meg a "bedugózást". Itt sem tudok vázlat rajzot mutatni, ez szintén fejből ment. A fogantyú pedig, a garázsban talált, itt lakott idős bácsi botjáról való "kapaszkodó". Valami "extrát" akartam a ház múltjából, ezt sikerült találnom...

faliszekrény

   Kezdjük rögtön a fészer oldal képével. Ez egy nem túl régi alkotás, múlt héten készült, a konyhába lett felszerelve. Apróságoknak, mint gyógyszer kötszer stb. Most nem tudok vázlat rajzot mellékelni, ugyanis ez a fejemben született meg, a fő adatokat megjegyeztem. Az egész polc maradék anyagokból készült, csak a négy db pántot kellett hozzá vennem. Inkább mint eltüzeljem, itt több hasznát látom...

• 50cm magas plusz alsó felső oldala
• 50cm széles, mínusz az oldal vastagság, vagyis kb. 46cm a szélesség belül
• 20cm mély

  Az ajtókat úgy oldottam meg, hogy lambériát vágtam keretnek, mert a nútba akartam belefűzni a kékes-zöldes vékony léceket, és így sokkal egyszerűbb volt megcsinálni, mintha rendes lécbe kellett volna felsőmaróval nútot marnom. Mindennel együtt 1 napos munka volt az egész. Festék gyorsan száradó vizes bázisú, semmi lakkozás, én ilyen mattnak szeretem. Nem csapolva vannak az ajtók (nincs is mivel megcsinálnom), hanem csavaroztam. Lehet nem tökéletes, a célnak megfelel, és jól néz ki, valamint maradék anyagból csináltam. Szerintem jó lett, megtartom...

mű paraszt

  Azt hiszem meg kell magyarázni a blog nevét. Nem akarok senkit megsérteni, főleg nem a parasztokat (vannak még a szó szoros értelmében parasztok?), hanem inkább magam kigúnyolása, mert én városból költöztem falura. Semmi sincs a múltamban ami kényszerítő tényező lett volna, csak akartam egy parasztházat. Nem akarok földműves és állattenyésztő sem lenni, csak meg akarom mutatni, hogy mai világban is lehet élni parasztházban. Persze ez nem teljes mértékben hagyományőrző házikó, beleviszem saját elképzeléseimet, amiről azt gondolom belefér...

mi ez az egész?

vidéki élet, hazai parasztház, country, provence, toscana...

  Mi a közös bennük? Hogy örök, nem söpri el holmi múló divat, hogy van egy olyan bája, amit nem lehet megunni, ahol megnyugszik az ember, és úgy érzi hazatért. Én is úgy érzem megérkeztem. Megérkeztem, amibe beletartozik a hazai parasztház stílus, a country, a provence és a toscana megoldások, mert közös vonásuk a természetes anyagok használata, nem a tökéletesre törekvés, hanem az egész "kisugárzása". És nem tudnék ezen stílusok közül kiválasztani egyet, amire azt mondanám, hogy igen csakis ez az amit látni szeretnék. Nem gondolom hogy úttörő lennék, rengetegen élnek ennek a szenvedélynek, viszont úgy érzem igenis lehet keverni ezeket az irányzatokat, mert szorosan összefüggenek, persze mindnek megvan a saját arca. Nyugodtan alakítsuk ki mi is saját stílusunkat, ne gondoljuk hogy ez vagy az nem odaillő. Nem a keszekuszaságra gondolok, mert a keveredésből is lehet egy egységes képet kialakítani. Ami a toscana és provence mellett szól (persze mások az adottságok), hogy sokkal bátrabban alkotnak, mint mi itt hazánkban gondolnánk, nincs minden az "élére" állítva. Fogok példákat felhozni, hogy értsétek mire gondolok... ÉRTÉKTEREMTÉS...